Két héttel ezelőtt nyilvánosságra hoztunk egy trendvonalakkal jelzett kivetítést (projekciót) a legfontosabb koronavírus mutatókból. Ekkor még az orvosbiológiai tapasztalatok és matematikai-statisztikai szabályok alapján azt feltételeztük, hogy a számok ezen trendek mentén változnak továbbra is.  Jeleztük, hogy a kórházba kerülések száma, a lélegeztetésre szorulás és a halálozás akkor marad így, ha a megelőző 2-4 hétben nem változtak a körülmények.  Előre jelzett számaink akkor nagyjából egyezést mutattak több műhely és a kormányzati források által várt növekedéssel. Végül nem így lett. A kórházba kerültek száma a duplázódás helyett mindössze 1366-tal emelkedett. A lélegeztetőgépen lévőké 183-mal, az elhalálozottak száma pedig 5-tel. Ezek az adatok – ha valóban tükrözik a valóságot – örömünkre szolgálóan alacsonyabb számok és egyben váratlan trendmódosulások, amelyek közül néhány már a korlátozások bevezetése előtt megindult. Ennek megértése érdekében vizsgálódásunkat kiterjesztettük néhány környező országra is.

AUSZTRIA – A LABOR

Az osztrák korlátozó intézkedések bevezetését követően még mind az esetszámok, mind a kórházba kerültek, mind pedig a lélegeztetőgépen lévők száma még 2 hétig folyamatosan emelkedett. Leghamarabb az esetszámok növekedése állt meg, legkésőbb pedig a halálozásoké. Sőt az még a korlátozó intézkedések bevezetését követően a 3. héten is töretlenül nőtt. Ez az osztrák trend megfelel az orvosbiológiai és járványtani folyamatok ismert jellemzőinek.

CSEHORSZÁG – AHOL ELSZABADULT A JÁRVÁNY

Csehországban a korlátozások bevezetését követen 1 hét múlva tetőzött az esetszám, azt követően rövid idő múlva stagnálni / csökkenni kezdett. A kórházban kezeltek, lélegeztetőgépre kerülők száma még csaknem 2 hétig nőtt, a halálesetek száma pedig csak 2 hét után ért a platóra, ahol még 10 napig tartózkodott, mielőtt csökkenni kezdett. Az osztrák tapasztalathoz hasonlóan a számok itt is követték az elvárható pályát.

MAGYARORSZÁG – AZ UNORTODOX COVID-GÖRBÉK HAZÁJA

Magyarországon egyedül álló módon a kórházban lévők száma magasabb, mint az új esetszám. A lényegesebb hatású korlátozásokat megelőző napokban már elkezdődött az új esetszámok stagnálása.  Ugyanekkor a halálozási számok növekedése is megállt, ellentmondva az orvosbiológiai várható trendnek, hisz eközben a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt. Ez csak akkor történhetett volna így, ha egyik napról a másikra valamilyen hatásos új kezelést, gyógyszert kezdtek volna alkalmazni az összes magyar kórházban, még pedig olyat, amit sehol környezetünkben nem alkalmaztak.

A HÁROM ORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁBRÁJA

A három ábra egymás mellett világosan mutatja azt, hogy a magyar trendgörbék alakulása lényegesen eltér a szomszéd országokban látottaktól, illetve attól, ami az orvosszakmai tapasztalat alapján várható.

MAGYARORSZÁG - A KÓRHÁZBAN LÉVŐK KÉT HETI TRENDJE

A kórházban lévők száma 14 nap alatt 1366-tal nőtt, tehát kb. napi 100-zal. A trendvonaltól már a korlátozó intézkedéseket megelőzően, november 10-én letért. Körülbelül akkor, amikor az újabb 30 darab harmadik körös COVID-19 kórház is megnyílt. Ezen adatok alapján arra lehet következtetni, hogy ezekbe az új COVID-19 kórházakba napi 3-4 beteget vettek fel, és a kihasználtságuk még ma is alacsony.

A LÉLEGEZTETŐGÉPEN LÉVŐK TRENDJE

A lélegeztetőgépen lévők száma 14 nap alatt 183-mal nőtt, azaz napi 11-gyel. Ez a trend egy hétig még követte a trendvonalat, azt követően ez is ellaposodott. Ez akár összefüggésben lehet az elektív műtétek két héttel korábbi leállításával.  Ennek hatására vélhetően erősítést kaphatott az „első vonal”, nagyobb számban tudtak szakképzett, akut ellátásban jártas orvosok és ápolónők részt venni a munkában és ez javíthatta az ellátás minőségét, esetleg ez csökkenthette a lélegeztetőgépre kerülők számát. Sajnos ezt alátámasztó, átlátható adatunk nincs.

A HALÁLESETEK TRENDJE

A halálesetek száma stagnál, 14 nap alatt 5-tel emelkedett. Ez a stagnálás, elhanyagolható ingadozással, az új COVID-19 kórházak munkába állásával egy időben, még a korlátozások bevezetése előtt megkezdődött. A halálozási számok javulása, a trend változása jelentős. Két héttel ezelőtt 473 lélegeztetettre jutott 101 elhalálozott, most pedig 656-ra jut 106 elhalálozott. Az időbeli eltolódás hiányában, ha ez valóságos változás, ez azt kellene, hogy jelentse, hogy minden halogatás nélkül új, sikeres terápiát vezettek be országszerte, aminek a hatására az addig emelkedő trendvonal egyik napról a másikra ellaposodott. Örömmel üdvözölnénk, ha ezt a sikeres terápiát a közvélemény megismerhetné. 

EXTRA HALÁLOZÁSOK

Mivel a COVID-19 halálozások stagnálása az adatok szerint már a korlátozások bevezetése előtt megkezdődött, ezért érdemes korábbi, egyéb halálozási adatokat is megvizsgálni. Ferenci Tamás biostatisztikus munkája jól mutatja azt az ismert tényt, hogy a COVID-19 halálozások szeptemberig nem okoztak az elmúlt 5 év átlagához képest plusz halálozást Magyarországon. Szeptembertől azonban elszakadt egymástól a két görbe. Ezt azt jelenti, hogy a hivatalos COVID-19 haláleseteken túl jelentős többlethalálozás keletkezett. Ezek az adatok a KSH jelentésein alapulnak, amik jelenleg október 3. hetéig készültek el. Akkor már a hivatalosan jelentett COVID-19 halálozásnál hetente legalább 300 emberrel többen haltak meg, mint a korábbi 5 év átlaga. Két hét múlva érdemes lesz megvizsgálni, hogyan alakult a többlethalálozás abban az időben, november elején, amikor a COVID-19 halálozás már stagnálni kezdett.

AZ ADATSZOLGÁLTATÓ LAP FÉNYKÉPE

A mai világban minimálisan elvárható módon, az adatok akkor megbízhatóak, ha az adatszolgáltatás auditált, valós idejű, online, web alapú adatszolgáltatásra és adatbázisokra épül. Ez teszi az adatokat valós idejűvé, pontossá és ellenőrizhetővé. Természetesen az is fontos, hogy a megfelelő meta-adatokkal rendelkező adatsorok a kutatók számára másodelemzésre alkalmas formában elérhetőek legyenek. A COVID-19 halálesetek jelentésére szolgáló, mintaként mellékelt e-mailes adatszolgáltatás nem felel meg ezen feltételeknek, nem pontos, és nem valós idejű. Az adatbázisok pedig sem nem nyilvánosak, sem nem kutathatók. Ez egyre több kérdést vet fel az adatok megbízhatóságával kapcsolatban.