NEKÜNK CSAK A PEKINGI KACSA PÜSPÖKFALATJA JUT

2020. június 05. 06:46 - Egyensúly_2022

A magyar-kínai kapcsolatokról

jeszenszky_geza_vagott.jpgportre_szent-iva_nyi_istva_n_vagott.jpgJESZENSZKY Géza és SZENT-IVÁNYI István írása

Szabaduljunk meg a veszélyes illúzióktól, a hajbókolástól és szervilizmustól. Ideológiamentes, kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló, pragmatikus, egyenrangú kapcsolatot tartsunk fenn Kínával. Ennek során mindig tartsuk szem előtt, hogy a nyugati értékrend alapján állunk és a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk.

A szakértők és elemzők izgalmas vitát folytatnak arról, hogy a járvány után Kína geopolitikai súlya és befolyása nő vagy csökken. Vannak, akik úgy látják, hogy a geopolitikai egyensúly majd Kína javára billen. Ők az okot nem Kína gazdasági és katonai potenciáljának abszolút értelemben vett növekedésében látják, hiszen a járvány Kínát is megviselte. Ezt mutatja, hogy harminc év óta először nem nőtt, hanem csökkent gazdaságuk kibocsátása az első negyedévben. Ők azért számítanak Kína befolyásának növekedésére, mert a nyugati világ elvesztette önbizalmát, belső zavarok gyötrik, és Trump elnök politikája kiszámíthatatlan, követhetetlen. Akik pedig a kínai befolyás csökkenésére fogadnak, azok szerint a járvány után várhatóan deglobalizációs folyamat kezdődik. Esetleg a globalizáció lelassulása (Slowbalisation). Ez azt eredményezi, hogy a termelési és ellátási láncok úgy átrendeződnek, hogy a fogyasztáshoz közelebb kerülnek. Szerintük ennek a folyamatnak Kína óhatatlanul a vesztese lesz.

KÍNA BEFOLYÁSSZERZŐ POLITIKÁJA

Ezt az érdekes vitát nem a szakértők érvei, hanem az idő fogja eldönteni. Két dolog azonban bizonyosnak látszik : Kína továbbra is fontos szereplője lesz a világgazdaságnak és világpolitikának.  Továbbra sem fogja vissza majd befolyásszerzési és befolyásnövelési törekvéseit. Erre utal az aktív, bár eddig nem túl sikeres maszkdiplomáciai offenzívája,  Hong Kong megrendszabályozása, Tajvan lerohanással fenyegetése, katonai támaszpontok kialakítása a Dél-kínai tengeren.

Kína befolyásszerzési politikájának legfontosabb instrumentuma a 2013-ban meghirdetett  "Egy övezet - egy út" kezdeményezés (Belt and Road Initiative). Az "egy övezet" megnevezés egy majdani eurázsiai egységes gazdasági térség kiépítésének szándékát jelzi. Az "egy út" (utalva az egykori Selyemútra) a kínai export céljait szolgáló infrastruktúra fejlesztését irányozza elő. Jelenleg a projekt összköltségét ezermilliárd dollárra becsülik. Az első fázisra 125 milliárd dollárt irányoztak el, de ebből csupán 8 milliárd dollár a vissza nem térítendő kínai beruházás. A projektek túlnyomó többségét az érintett országok fogják finanszírozni kínai hitelből, és döntően kínai kivitelezésben is fognak megvalósulni.

INDIA GYANAKVÓ, A NYUGAT SEM  LELKES

A kínai befolyásszerzési törekvésekre mindig gyanakvó regionális versenytárs, India miniszterelnöke, Narendra Modi a tervben egyenesen  Kína gyarmatosítási és birodalomépítési szándékát látja.  A nyugati országok többsége sem lelkes, mert  látni véli a terv mögött meghúzódó politikai hátsó szándékokat. Azt is felismerik, hogy a Nyugat számára semmiféle előny nem származik a megvalósulásból, hiszen a korszerű közlekedési útvonalon továbbra is döntően egy irányú forgalom lesz. Az áruk és szolgáltatások ezen majd keletről nyugatra áradnak és csak sokkal kisebb mértékben nyugatról keletre. Ráadásul a terv sikere esetén az eurázsiai “egy övezet” valódi alternatívává és kihívóvá válna a transzatlanti gazdasági térséggel szemben.

A BUDAPEST-BELGRÁD GYORSVASÚT DÉLIBÁBJA

Magyarország a projekt egyik marginális szakaszában “érdekelt”, a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítésében és gyorsvasúttá fejlesztésében. Eddig még senkinek sem sikerült értelmesen megindokolnia, hogy ez nekünk miért érdekünk. A beruházás folyamatosan növekvő becsült költsége jelenleg 750 milliárd forintnál tart, a megtérülés idejét a szakértők 130 évtől 2400 évre terjedőnek becsülik. A Belgrád-Kelebia -Budapest vonal minden nagyobb várost, így Szegedet és Kecskemétet is elkerüli, tehát  soha nem lesz rajta jelentős személyforgalom. Csak ez indokolná a gyorsvasút 180 km/h sebességét és emiatt  a horribilis költségeket. Valójában a teherforgalom közeljövőben prognosztizálható mértéke miatt sem kell második vágány. A beruházás 85%-ban kínai hitelből valósul meg, ennek kamatterheiről jelenleg nincs megbízható adat. Ugyanis a  rá vonatkozó szerződést éppen a járványhelyzet alatt titkosították 10 évre. A hírek azonban magasabb kamatról szólnak, mint amivel (általában 2 %) az EIB ad hitelt infrastrukturális beruházásokra. Racionális, gazdaságossági számításokkal aligha lehet érvelni a beruházás mellett.

Ráadásul a Kína-Európa kereskedelem tengeri úton sem Athén/Pireusz, hanem Velence, Trieszt vagy Hamburg kikötőjén keresztül valósul meg. Ráadásul az egyvágányú és rossz állapotú Pireusz-Belgrád vasút átépítéséről sem hallani. Ha pedig északon a Jeges-tenger jégmentessé válik, akkor a hajók azt a rövidebb útvonalat fogják igénybe venni.  Ráadásul Kínából a transzszibériai vasúton vagy Kazahsztánon át az áruk ma jóval gyorsabban jutnak el Európába.

A magyar döntés mögött kizárólag politikai szempontok állnak, ez valójában nem egy infrastrukturális beruházás. Sokkal inkább befektetés a kétoldalú kapcsolatokba, a kínai fél jóindulatának elnyerését remélve. Egyébként a Keleti Nyitás nevű kormányzati stratégiának eddig még nem volt kézzelfogható, látványos eredménye. Nyilván ezt az óriásberuházást szeretnék felmutatni a sikeres stratégia bizonyítékaként. Ez a számítás azonban délibábkergetés. Akár csak a kormány egész Kína-politikája, ami illúziókon és téves helyzetértékelésen alapul.

SZABADULJUNK MEG AZ ILLÚZIÓKTÓL

A Kínával kapcsolatos kormányzati remények három illuzórikus célkitűzésen alapulnak :

  • Magyarország lehet Kína gazdasági kapuja, régiós hídfőállása,
  • Magyarország jelentős kínai beruházások célországa lesz,
  • a magyar tulajdonú gazdasági vállalkozások számára jelentős piac nyílik Kínában.

Mindhárom célkitűzés nélkülözi a realitást. A szomorú valóság az, hogy Kína számára a közép-európai térségnek önmagában nincs túl nagy jelentősége, az Európában megvalósult kínai tőkebefektetéseknek  csak 6% érkezett a térségünkbe. Hazánknak pedig még ezen belül sincs kitüntetett szerepe. Semmi nem utal arra, hogy Kína egy régiós hídfőállást akarna kiépíteni: Varsó, Prága legalább olyan fontos számára, mint Budapest.  Ami pedig a kínai piacot illeti, az a magyar kkv-k számára nem sok jót ígér. A magyar export több mint 80%-át külföldi tulajdonú multik (főleg jármű és gépipar)  teljesítik. A hazai kkv-k a Kínába irányuló magyar exporton belül jelentéktelen szerepet kapnak a nagy távolság, a volumenkorlátok és a versenyképes termékek hiánya miatt.

Mindebből nem az következik, hogy forduljunk el Kínától és hanyagoljuk el a gazdasági kapcsolatokat. Hanem az, hogy szabaduljunk meg a veszélyes illúzióktól,   a hajbókolástól  és szervilizmustól. Mindezek helyett ideológiamentes, kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló, pragmatikus, egyenrangú kapcsolatot tartsunk fenn Kínával. Ennek során mindig tartsuk szem előtt, hogy a nyugati értékrend alapján állunk és a nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk. A politikailag motivált presztízsberuházásra nincs szükségünk, a Budapest-Belgrád vasúti projekt nem a mi érdekeinket szolgálja.

A pekingi kacsa a kínai konyhaművészet egyik remekműve, Kínában mára az ünnepi lakomák főfogása lett. Története a császárkorba nyúlik vissza, akkor azonban csak a kiválasztottak eledele volt.  A legfinomabb ínyencfalatot, a kacsa vékony, ropogósra sütött, üvegszerű bőrét egykor kizárólag a császár kaphatta meg, míg az alattvalóknak csak a kevésbé különleges, bőrétől megfosztott kacsahús maradt. Kínában ma is tisztelik a hagyományokat, ezért ne csodálkozzunk, ha az egyébként ízletes pekingi kacsából nekünk jelenleg csak a püspökfalat jut.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujvilag2022.blog.hu/api/trackback/id/tr5415735454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.